Skandináv design a lakberendezésben

 Svédországban a kortárs design élvonalbeli iparágnak számít. Nézzünk a kulisszák mögé, miért?

Nem csak itt, hanem az egész világon a „skandináv-design” mára kifejezéssé vált. A belsőépítészet és annak kiegészítői, designtárgyai tudatos stílusú termékek, céltudatos tervezőktől. Nemrég volt szerencsém ellátogatni ide és megtapasztalni szemtől szembe hogyan is néz ki egy stockholmi designvásár. Mondanom sem kell, hogy igazán inspiráló volt számomra ahhoz, hogy elgondolkodjak – mit is tanulhatunk a skandinávoktól, azon belül pedig a svédektől?

Teljes választ persze az ember mindig utólag kap, addig pedig spekulálni tud és gondolkodni rajta.

A tervezői stílus kialakításánál fontos az individualitás, de ugyanúgy szűrői vagyunk a minket ért esztétikai és érzelmi hatásoknak. Érthetjük ezt a hagyományainkra melyet gyermekkortól kezdve tartunk magunkénak, de ízlés béli sajátosságokra is amely szintén a minket ért hatásokból tevődik össze. Az önazonosság és a stílus beidegződöttsége mára már kissé különbözik a hagyománytisztelettől, mivel a hagyomány önkénytelenül is sokszor magában foglalja a technikai röghöz kötöttséget. Csinálhatunk matyó mintát 3D nyomtatóval, de akkor már nem beszélhetünk igazi matyókról, csak matyó stílusgyakorlatról. A hagyományt bojkottálhatjuk, feltalálhatunk új technikákat és stílust hozhatunk létre belőle, ám akárhogyan tesszük ezt, élőhelyünk, nemzetiségünk, etnikumunk hagyományai hatással lesznek ránk.

Honnan ez a fejtegetés? Svédország büszke ország. Büszke elért sikereire, influencereket megszégyenítő befolyására a világ tárgy- és életmódkultúrájában. Gondoljunk csak itt arra, hogy például ők találták fel azt a letisztult stílusú, szigorúan funkcionális, megfizethető, összeilleszthető sorozatgyártott bútortípust amelyért ma már az egész világ rajong és alapvetésnek vesz (IKEA). A demokratikus designról beszélünk, amely lehetővé teszi a társadalom kevesebb jövedelemmel rendelkező rétegeinek is, hogy egy rendes, kényelmes életteret hozhassanak létre maguknak.

1917-ben a Svenska Slöjdföreningen (Swedish Society of Industrial Design, Svéd Formatervezők Társasága) által kezdeményezett „Home exhibition” (ford.: Otthon Kiállítás) rendezvényén kiadták a ‘Vackrare vardagsvara’ azaz a ’Még gyönyörűbb mindennapi tárgyak’ manifesztumot.

„A társadalomból fakadóan volt egy igény arra, hogy gyönyörű tárgyakat hozzanak létre, olyanokat, amelyek mindenki számára elérhetők, megfizethetők. Ezek a demokratikus értékek fektetik le az alapját a ma ismert svéd designnak.” -mondja Ewa Kumlin, a társaság igazgatója.

Egy évtizeddel később, 1930-ban ugyanezen társaság megnyitotta a ’The Stockholm Exhibiton’ rendezvényt, amely négymilliós érdeklődő közönséggel büszkélkedhetett, akik mind részt szerettek volna venni a svéd funkcionalizmus áttörésében. Ebben az időben a szociáldemokrácia virágzott s nem csak a belsőépítészet, hanem az élet legkülönbözőbb területein nyíltak meg a lehetőségek a svédeknek, hogy javítsanak életminőségükön.

„Svédország virágzóban volt, rengeteg ma ismert klasszikust készítettek abban az időben” mondja Kumlin, majd kiemelve azt a tényt, hogy bár a tömegeknek készítettek tárgyakat, ez nem vont le azok szépségéből. Az egyszerű, tiszta vonalvezetés vált az új esztitika alapjává.

E tárgyak közé sorolhatók Bruno Mattson ’Sadelgjord’ (1931)széke  és Yngve Ekström ’Lamino’ (1956) széke is, melyek mind az embert tartották fókuszban. Ugyanakkor felismerhetjük a mai napig a boltok polcain Atelje Lyktan ’Bumlingen’ (1968) lámpáját, Stig Lindberg ‘Berså’ kerámiáit (1961) vagy Gillis Lundgren IKEA-nak tervezett ’Billy’(1978) könvespolcát.

Az elkövetkező évtizedekben a svéd design mindenhová eljutott – főleg Amerikába. Ekkor született meg a ’Skandináv modernizmus’.

Most, hogy tudjuk mi honnan ered, nézzünk kicsit bele, hogy hová tart.

Az innováció és fenntarthatóság, avagy a „zöld-design” koncepciója sajnos hamar kiderült, hogy nem tartható meg egyszerűen a divat hóbortjának. Félelmetesen aktuálissá vált, hogy elgondolkodjunk mit kezdjünk a felhalmozódott szeméttel, vagy hogyan szűrjük meg a szennyezett vizet a legegyszerűbben. A jövő egyik fele a hightech másik fele a ’zero-waste’, ezeket pedig a legkülönbözőbb kombinációkban láthatjuk megjelenni a piacon éppúgy, mint egyetemi kutatásokban s a tervezőasztalokon.

Svédország az EU-ban az élen jár az organikus ételek fogyasztásában, a műanyag szelektív gyűjtésében és itt használják az áramot a legtöbbet megújuló energiaforrásból. A svéd H&M világelső az organikus pamut divatiparban való használatában. Igaz, pénzt is szánnak rá, a svéd kormány 400 millió svéd koronát (ki se fér a számológépemen, de kb 1.220.000.000.000 Ft) biztosít a környezettudatos technológiák fejlesztésére. A projektek megszámlálhatatlanok, de érdemes figyelni, hiszen sosem tudhatjuk melyik lesz az amely meghódítja a világot.

 

további részek: https://sweden.se/nature/sustainable-living/

https://visitsweden.com/swedish-design-beautiful-everyday-things/

 

Dávida Míra